Kondenzátor vs szellőző vs hőszivattyú - melyik szárítógép a legjobb?

Nem minden szárítógép azonos. Egészen más technológiával készülnek, amely befolyásolja a száradási időt, a minőséget és ami a legfontosabb, az üzemeltetési költségeket.

Útmutatónk a legjobb szárítógépek segít megtalálni a legnépszerűbb modelleket, de ha zavarodik a rendelkezésre álló szárítógépek különböző típusaiban, ez az útmutató célja, hogy elmagyarázza a kondenzátoros, szellőző és a hőszivattyús szárítók közötti különbséget.

Az egyik fő szempont a költség: mind a végső költségvetés, mind a készülék működési költségei tekintetében. A szárítógép ára 150 font és ezer font között mozoghat.

Közös, 150–250 font közötti árkategóriában a szellőző szárítógépek a legolcsóbbak, bár a piacon is akad néhány, drágább modell. A kondenzátoros szárítók általában középkategóriás választási lehetőségként 200–400 fontot tesznek ki, néhány kedvezőbb árnyalattal. A legdrágább kategória a hőszivattyús szárítók, széles körben kapható 300 és 900 font között, de egy maroknyi modell még magasabb költséggel érkezik.

Ugyanakkor a hőszivattyús szárítók is a legolcsóbbak, átlagosan évi 30–40 fontba kerülnek, ha heti három adagot szárítanak. Eközben a kondenzátoros és szellőző szárítók évente körülbelül 60-80 fontba kerülnek, az adott modelltől függően.

Az üzemeltetési költségeket a szárító üzemeltetési gyakorisága határozza meg. Ha ritkán használja, akkor az alkalmi terheléshez elegendő lehet egy olcsóbb készülék, míg a gyakori mosogatók számára előnyös lehet egy drágább készülék, amely hosszú távon megtakarítást jelent.

Most valószínűleg azon gondolkodik, hogy miért vannak olyan különbségek a szárító típusai között a vételárban és az üzemeltetési költségekben. A válasz az egyes termékek működésére és a benne lévő technológiára vonatkozik. Olvasson tovább, ha többet szeretne megtudni.

A szellőző szárítók a legolcsóbb lehetőségek, az árak már 150 fonttól kezdődnek. Itt a levegőt egy fűtőtekercs felett fújják a szárítógépbe, és egy nagy csövön keresztül vezetik ki, hasonlóan a hordozható légkondicionáló egységhez.

Ez azt jelenti, hogy a szellőző szárítókat olyan tömlővel kell felszerelni, amely a nedves levegőt a szabadba vezeti, akár ablakon keresztül, akár tartósan külső falon keresztül.

Ellenkező esetben minden zárt tér valószínűleg forró és párás lesz. Így a szellőztetett szárítókat bonyolultabb elhelyezni egy helyiségben, telepítésük pedig bonyolultabb folyamat. Hacsak nem hajlandó a barkácsolásra, szüksége lehet szakember segítségére.

Nem minden szellőző szárító jön létre egyenlően. Az intelligens érzékelők és az extra programok hatékonyabbá és kíméletesebbé teszik a ruhákat, de ennek általában magasabb ára van. A fordított működésű beállítás - amely megváltoztatja a dob irányát a ciklus vége felé - hasznos a kusza és gyűrött ruházat elkerülése érdekében.

A szellőző szárítók átlagosan a leggyorsabb szárítási lehetőségek. A kondenzátoros szárítókhoz hasonlóan azonban a szellőztetett szárítók sem túl energiatakarékosak.

Különböző méretben kaphatók, beleértve a kisebb dobokat is, 4-6 kg-os korlátokkal. Akinek nincs helye, azok egymásra is rakhatók vagy falra szerelhetők.

Lehetőség van arra is, hogy a szellőztetett szárító kondenzátorszárítóvá váljon egy kondenzátorkészlet segítségével, de ez érvénytelenítheti a gyártói garanciát.

A kondenzátoros szárítók a legnépszerűbb szárítógépek. Úgy működnek, hogy fűtőtekercs felett levegőt fújnak a szárítógépbe. A forró, nedves levegőt gőzként egy tartályba engedik és vízbe kondenzálják.

Fontos itt megjegyezni, hogy a víztartályt rendszeresen - lehetőleg minden terhelés után - ki kell üríteni, hacsak nem csatlakozik a vízvezetékhez (a mosószárítóknál szokásos lépés, sok kimeneti tömlőn keresztül pedig egy opció is lehetséges) szárítók). Mivel azonban a rendszer itt zárt - ellentétben a szellőző szárítógépekkel -, a szellőző közelében nem kell felszerelni a kondenzátoros szárítókat.

A kondenzátoros szárítók meglehetősen megfizethetőek, bár nem mindig olyan olcsóak, mint a szellőző szárítók. A kondenzátorszárító modellek között is van eltérés, a csúcskategóriás készülékek kiskereskedelme körülbelül 600 font. Minél drágább az egység, annál valószínűbb, hogy praktikus, energiatakarékos extrákkal rendelkezik, például beépített érzékelőkkel, amelyek leállítják a működést, ha a dobban a terhelés száraz. Eközben az olcsóbb modellek meghatározott idő szerint működnek.

A szellőző szárítókkal összehasonlítva a kondenzátoros szárítókat valamivel lassabbnak és kissé kevésbé energiatakarékosnak tekintik. Ráadásul általában „gyors szárítás” funkcióval rendelkeznek, ami valószínűleg különösen energiahatatlan.

A méret szerinti kondenzátoros szárítók általában közepes (7–9 kg) vagy nagyméretű (10 kg vagy annál nagyobb) dobokkal érkeznek. Emellett általában nehezebbek és nem igazán alkalmasak falra szerelésre.

A hőszivattyús szárítók az üzemeltetési költségeket tekintve a legolcsóbbak. De mivel a legdrágábbak a kezdeti ár szempontjából, ők is inkább befektetések. Különösen hosszú távú megoldásként alkalmasak azok számára, akik gyakran szárítják a ruháikat.

A hőszivattyús szárítók hasonlóak a kondenzátorszárítókhoz abban a tekintetben, hogy víztartályuk van, de újrafelhasználják a keletkezett hőt. Továbbá, ellentétben a kondenzátoros szárítókkal, nincs fűtőtekercsük, de hasonlóan működnek, mint a hűtőszekrények és a légkondicionáló egységek.

Mint minden szárítógép, a dobba is forró levegőt juttatnak, de itt a meleg gőzt összenyomják és átengedik az elpárologtatón. A vizet kivonják és egy tartályba öntik (vagy egyenesen a lefolyóba, ha csatlakoztatta az opcionális tömlőt). A különbség az, hogy a levegőből származó hő újrafeldolgozásra és újrafelhasználásra kerül, ahelyett, hogy kiengednék.

A forró levegő újrafelhasználásával a kondenzátoros szárítógépek sokkal energiahatékonyabbak, mint bármely más típus, de működésük hosszabb ideig tarthat. Ez azonban változik, az újabb modellek gyorsabb programokat kínálnak. A többi szárítógéphez hasonlóan a legjobb modellek is a drágább vég felé ülnek, olyan funkciókkal, mint az okostelefon-vezérlés vagy az extra programok. Összességében elmondható, hogy általában a leghalkabb szárítók és a legkíméletesebbek a textíliák számára, mivel alacsonyabb hőmérsékletet használnak.

Méretileg csak közepes (7–9 kg) vagy nagy dobokkal (10 kg vagy nagyobb) kaphatók, falra nem szerelhetők.

A hatékonyság érdekében egy családi háztartásnak valószínűleg 8 kg-os vagy annál nagyobb szárítóra van szüksége. Ha azonban folyamatosan engedné a gépet fél kapacitással működni, akkor többet költenék energiára, mint kellene.

Bár továbbra is elérhetők, a szellőző szárítógépek egyre ritkábbak. A telepítés bonyolultsága és a magas üzemeltetési költségek miatt nem javasoljuk őket. A kondenzátoros szárítók jó választás, ha olyan modellre van szükség, amelynek megvásárlása olcsóbb, de hőszivattyús szárítógépre van szükség hosszú távon pénzügyi értelme van, a jóval olcsóbb működési költségek ellensúlyozzák a drágább vásárlást ár.